vasárnap

Torokköszörű - Az anyaságról

Színes cérnaszálak lógnak a ruhámról, a papucsomból - régen azt képzeltem, a köldökzsinór egyenesen az anyai szívből ered, és azt hittem, ha megszületik a gyerek, az elvágott köldökzsinór lógva marad az anyában, ing-leng, mint harangkötél harang nélkül, ahány gyerek, annyi szívből eredő köldökzsinór.
Igazabb a valóságnál.
Lógnak a frissen elkészült függönyök a lányszobában, nagy, színes virágok, tányérnyi virágok, hátuk mögött narancsmező a narancs bélés.
Lóg a függöny a nagyobbik lány ágya előtt, apró virágok, sok-sok apró virág, alul arasznál szélesebb narancs fodor, az éjjel a fodrok rám tekeredtek, majdnem magamra rántottam a kovácsoltvas függönytartót, vészt csilingeltek a csigavonalakra akasztott csengők – puhán lépek, mint a macska, és mégis mozog a hajópadló, ing-reng a szoba, két könnyű hanggal válaszol a szélcsengő, zenélő szoba, zenélő ágy, zen élő.
Lógok bele a napba, az életembe, narancsban szűrődöm, három köldökzsinór ing-leng a szívemből.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...