hétfő

A varjú károg...

s te fülelsz. Ez két dolog: objektum és szubjektum. (...) Itt a varjú, itt van aki hallgatja, és van még valaki, aki mindkettőt figyeli. Az egész pofonegyszerű.
Nézel egy fát: ott vagy te, és ott van a fa is. De mondd csak, nem veszel észre még valamit? Azt, ahogy a fát nézed, és valaki benned figyeli, amint a fát nézed.
Osho

Emlékszem a gyerekre, aki minden pillanatban tudott a figyelőről.  

*

Félfigyelemmel olvasom a könyvet, kéne lapozni a végére, minek rágjam magam rajta végig? gondolom, az élet is ilyen kész könyv: olvasva írjuk lapról lapra, míg véget nem ér, de ott van, minden pillanatban egyszerre van ott a teljes történet, az újszülöttben a halála is; kéne már megtalálni azt a kölyköt.

forrás


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...